vettünk egy baszott nagy tévét.
az úgy kezdődött hogy ghyldeptis egy ideje már emlegette, hogy jó lenne egy tévé, neki hiányzik, néha jó lenne kicsit zombulni előtte.
nemrég aztán ki is nézett egyet, egy akciós lg-t a saturnban, ingyenhitel ajánlattal.

elmentünk, megnéztük, 94 cm-es volt, őt nem győzte meg különösebben, ahogy észrevettem, engem meg a tévétéma úgy alapvetően nem bírt felizgatni. elkezdtünk viszont nézelődni és ezzel követtünk el egy óriási hibát, pláne, hogy párom kiszúrt szinte azonnal egy 127 cm-es panasonic plazmát.

órákat nézelődtünk, közben elég könnyedén lemondtunk arról az lg-ről, én pedig mondtam, hog nézzünk akkor körül alaposan, mi a kínálat, mi fér bele. el is kezdtem utánaolvasni meg a témának, meg kérdezősködni, próbáltam megérteni a működésüket, a plazma és az lcd közti különbséget, előnyeiket, hátrányiakat, mit jelentenek a különböző paraméterek, mi a valóság és mi a marketingduma.

viszonylag hamar a plazma mellett döntöttünk, viszont még mindig ott volt a kérdés, hogy milyen típus, mekkora, mennyiért… napokat jártunk a saturnba meg még eg-két helyre benéztünk, a panasonic-os srác már megismert a saturnban, egyik este meg ki is röhögött, mrt nem voltunk képesek választani, pedig ő mindent megtett, hogy segítsen a döntésben.

persze gyanús volt, hogy párom újra és újra visszatér ugyanahhoz a panasonic-hoz, és meg próbáltam lebeszélni róla, hogy iszonyú nagy és kurvadrága.
persze nem volt ez minden önzés nélkül való, ugyanis rájöttem arra, hogy ha már lesz tévénk, akkor nekem kell egy konzol hozzá, hogy én is kihasználhassam, és mivel adott volt egy bizonyos keret, én próbáltam erőltetni az alacsonyabb kategóriás készülékeket, hogy bele tudjam passzírozni a konzolt.

nem sikerült, jelentem, a küldetés elbukott, úgyhogy most mozi van itthon, de tetszik.