forrás: http://rockyoutillend.blogspot.com/

még május elején jártak nálunk a szüleim, az unokaöcsémmel, megvendégeltük őket a születésnapom alkalmából. gyrost csináltunk, meg csirkemellt sütöttünk, ami két serpenyőt jelent, mindkettőben disznózsír.
betettük őket a sütőbe, hogy majd elmosogatjuk.

nos, körülbelül 20 nap telt el, amikor is újra használni szerettük volna a sütőt, ahol addigra a finom sertészsír kellemesen megérett már.

hát nem kentük kenyérre.

már egy hónapja küszködök valami szemét bélproblémával. biztos a mértéktelen és eszetlen evészetnek köszönhető, vagy az is lehet, ahogy echnat mondta, harminc felett minden nap ajándék, még ha ilyen is.

szóval vért és gennyt fosok, kurva kellemetlen elhihetitek.
átestem már pár vizsgálaton, szarminta az ántsz-nak a fertőzés kiszűrűsére, vérvétel, vizelet, szarminta a labornak a vértartalom megerősítésére (ezt én is meg tudtam volna mondani, hiszen láttam, hogy ott van, de így hivatalos), ultrahang (5000 forint magánúton, csak, hogy tudjátok, egyébként lehet várni körülbelül 4-5 hónapot rá, ha támogatottra akarsz menni).

bár a májam kicsit zsíros, és meg van nagyobbodva, minden eredményem negatív eddig, úgyhogy hamarosan szorosabb ismeretséget kötök egy ötvenes férfival és az ő szerszámával, amivel behatóan fog tanulmányozni engem, amit én cseppet sem fogok élvezni.

(annyi pozitív, hogy visszavettem a kajálásból és leszoktam a kávéról.)

szerdán megyek haza, délben megiszom egy koktélt, ami takarít, utána ezer liter folyadékot kell innom, csütörtökön este pedig belémhatol az orvos.
persze még mindig jobb, mintha egy börtönben köcsögölnének rendszeresen.

egyik hétvégén egyedül voltam itthon, és egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy valami kölykök kiabálnak meg röhögcsélnek a belső udvarban.
ez oké is, néha szoktak itt játszani, tollasozni, focizni…

azért kilestem, gondoltam megnézem kik azok, és láttam, hogy a házban lakó debilcsalád debilgyerek tagjai.
később hallottam, hogy az egyik kölyök itt röhög közel az ajtóhoz, úgyhogy megint felálltam, hogy kinézzek, és látom, hogy épp a lábtörlőt teszi bele az egyik gyerek egy, a harmadikról kötélen leengedett vesszőkosárba, és aztán még hangosabban röhögött, mikor fentről egy undorodó ordítás kíséretében párom papucsa landolt, amit már korábban felküldött.
én csak álltam a függöny mögött, körülbelül egy méterre a gyerkőctől, aki nem vett észre, viszont puszedli épp akkor állt oda mellém, csak bebújt a függöny alá, és a kölyök őt meglátta, odalépett az ajtóhoz, elkezdte verni az üveget, és ilyen elbaszott, elmebeteg hangon azt mondogatta, hogy cicamica.

csak álltam, a döbbenettől mereven, míg meg nem jött apuka, és arrébb nem tessékelte tompa tekintetű fiát.

279 forintos parizer a spárban, bazmeg. és viszik. oké, hogy akció, de ebben tuti kóbor állat van.