a szerdai mozizás (ami mostanság eléggé elmaradozott) keretében megnéztük a vágy és vezeklést.
bevallom amikor először hallottam páromtól, hogy ezt szeretné megnézni, eléggé húztam a számat, az efféle címek nem túl bíztatók számomra.
tegnap már nem éreztem ezt, jó volt kicsit kikapcsolódni, elmenni otthonról együtt, vacsorázni, aztán tele hassal éjszakai mozizni. ilyenkor ráadásul a legjobb hely a miénk, szerencsére ilyenkor szinte senki nincs, és valójában nem is értem a mozikat, hogy mért jó ez nekik.
a film kellemes csalódás volt, sokkal jobb volt, mint vártam, szerelem igen, de nem az a nyálasfajta rózsaszín történet, és nem is az a valóságban soha elő nem forduló, túlzott szenvelgés. helyette nagyon is lehetséges helyzet, második világháború, anglia, tragikus emberi sorsok.
aki szereti az ilyest, nézze meg, nem fog csalódni.
amit mindenképp kiemelnék az a film képi világa, mert gyönyörű helyszíneken forgattak.
a másik a karakterek; ha egy karakter helyzetébe bele tudom élni magam, vagy legalábbis kivált valami érzelmet belőlem a viselkedése, akkor az egy jó film.
nah, szóval ez egy jó film.
Filed under: mozi, szerda | Tagged: palace, vágy és vezeklés
