ma reggel

hiszek abban… áh, ez így nem jó, babonaságnak hangzik… szóval lehet valami abban, hogy visszakapunk valamit abból, amit adunk.

most tökmindegy mi az, lehet akármilyen apró kis szemétség, a lényeg, hogy megkapjuk érte a büntetést.
most, hogy ilyen kellemesen túlragoztam, elmondom, hogy megint azt gondolom, hogy átok ül rajtam, vagy valamiért vezekelnem kell, mert az 59-es villamos reggelenként mindig elmegy az orrom előtt.
ma reggel viszont kaptam cserébe hegedűszót, és ahogy a síneken csattogott a villamos kereke, lecsuktam a szemem, és rögtön egy képzeletbeli vasútállomáson voltam, gőzmozdonyokkal, rakodógépekkel, kormos fűtőkkel, valahova siető cilinderes urakkal, rikkancsokkal és kolduskölykökkel, almaárus nénivel, és didergő cipőpucolóval.

« »

Leave a Reply